Kukorica köretdara 1000g - bcorn

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Kukorica köretdara 1000g

Kukorica köretdara

KUKORICA  KÖRETDARA
egykomponensü gluténmentes termék


A kukorica köretdara az élelmezési célra termesztett kukorica szemtermésének abból az üvegesen kemény részéből készül, melyben a kukorica tápanyagait (elsősorban a keményítőjét) hemicellulóz vázanyag fóliázza le. Az 1,4-3 mm-es viszonylag durvább, kerekített, kevés mikró repedést tartalmazó,  homogén szemcseszerkezet mellette kukoricafrakció:
- enzimesen lassan pépesedő
- laktató (telítő) hatású
- rostban gazdag jelleggel
- részlegesen emésztődő
- kevés energiát szolgáltató
- gluténmentes termék.


Az adott szemcseszerkezet elég kicsi ahhoz, hogy a rágóautomatizmus a falatot kellően aprítottnak tekintse, de elég durva ahhoz, hogy a kukorica jól záró hemicellulóz vázanyagán keresztül az emésztőenzimek ne férjenek hozzá a szemcse  tápanyagainak a jelentős részéhez. A köretdara nem emésztődő (ballaszt) hányada kölcsönöz a terméknek rostban gazdag jelleget.
E termék a krónikus alultápláltságra  természetesen nem egy ideális élelmiszer, de ha a kedves fogyasztónak az érelmeszesedés, a túlsúly, a cukorbetegség,  a magas vérzsírszint, mozgásszegény életmód … inkább a problémája, akkor az iménti javallat előjelet vált.
       A rostokban szegény táplálkozás jó néhány betegség kialakulásáért lehet felelős. Ezt támasztja alá számos nemzetközi vizsgálat, melyek során kiderült, hogy a sok rostot fogyasztó népcsoportoknál elvétve fordul elő magas vérzsírszint, cukorbetegség, vastagbél-, illetve hasnyálmirigyrák. A rostok ugyanis serkentik a gyomor és belek működését, és ezzel megakadályozzák, hogy a tápcsatornába jutó, vagy az ott képződő káros anyagok felszívódjanak. Csökkentik a felszívódásra alkalmas koleszterin  mennyiségét is, így nyújtva bizonyos fokú védelmet az érelmeszesedés és a szívinfarktus ellen. Ráadásul étvágycsökkentő hatásúak, és rendkívül jól kiegészítik a fogyókúrás étrendet is, hiszen gyorsítják az anyagcserét.


A fejlett országokra jellemző napi rostfogyasztás mindössze 20 g körül alakul.    A nagy tömegben fogyasztott finomított élelmiszerek ugyanis nagyon kevés élelmi rostot tartalmaznak és gyorsan szolgáltatják az energiát. A fel nem használt energiát az ember kénytelen zsírként elraktározni. Ha pedig (úgymond) megéhezünk,- nem kivánván elszenvedni  a zsíremésztésre való átállást- újabb finomított élelmiszer adaggal töltjük az energiaratárainkat.
       A javasolt napi adag  kb. 40 g, ami ugye éppen kétszerese a valóban elfogyasztott rostmennyiségnek.
       A kukorica köretdarával részben biztosíthatjuk az optimális rostbevitelt, és vele párhuzamosan persze
fogyasszunk sok zöldséget, nem „fehérre” hántolt gabonaféléket, valóban (!!) teljeskiőrlésű lisztből készült  sütőipari vagy saját sütésű termékeket, friss-, illetve aszalt gyümölcsöket stb.
       Az alaprecept I. szerint készült kukoricaköretet (kása) a szemcsék felületén sérült vázanyagból kioldódott keményítő kissé tapadóssá teszi. A megfőtt kukoricaköretet formatestben kihűtve,  felveszi a formatest alakját.
       A kihűlt –előtte szét nem zúzott-és ebben az állapotában megszilárdult kukoricaköretet újra felmelegítve az már annyira szilárd marad, hogy galuskaszerű darabokra szaggatva  levesbetétnek is felhasználhatjuk.
        Az alaprecept II. szerint elkészítve –amikor is a felületen sérült vázanyagból kioldódott keményítőt eltávolítottuk- pergős állagú és semleges ízü kukoricaköretet kapunk, amely egyúttal az  emésztés kezdeti fázisában is kevéssé és lassan szolgáltatja az energiát. Természetesen a kukoricaköretet ebben a pergős állapotában, de az alaprecept I. szerint elkészítve és szétzúzott állapotban is fogyaszthatjuk levesbetétként.
         Természetesen a rizzsel vegyesen is megfőzhetjük a kukorica köretet, ekkor a rizs arányában kissé csökkentsük a főzővíz mennyiségét.




Nyomtatás!

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz